A DaVinci Resolve és a Linux
Szerencsére ma már Linuxra is egyre több profi szoftver érhető el kompozitálás és videóvágás terén is…
Bevezető
Szerencsére ma már Linuxra is egyre több profi szoftver érhető el kompozitálás és videóvágás terén is. Néha azonban adódhatnak nehézségek a használat során, bár ezek egy része más operációs rendszerek esetén is fennáll illetve fennállhat (erre majd külön kitérek). Jelen cikkben igyekszem bemutatni azokat a problémákat, amikkel a DaVinci Resolve kapcsán találkoztam. Ám előtte egy kis kitekintés a teljesség igénye nélkül…
Nuke és Natron
A szakma többnyire a Foundry által jegyzett Nuke-ot tartja kompoztiálás terén az iparági sztenderdnek. Maga a Nuke elérhető Linuxra, azonban számomra még a Nuke Indie csomagban (független alkotóknak, évi 100.000 dollár bevétel alatt) elérhető limitált tudású változata is túl drága a maga 449 euró/éves* árával. A teljes Nuke 4.348 eurós* vagy a NukeX 8.218 eurós* áráról nem is beszélve.
Utóbbiak elérhetőek bérelhető konstrukcióban is, de ezek ára sem éri meg jelenleg nekem. Szóbajöhet még a Nuke nem kereskedelmi verziója, mely ugyan számos limitációval rendelkezik, viszont cserébe ingyenesen használható, tanuláshoz optimális választás lehet. Amennyiben Nuke vonalon szeretnénk maradni, használhatjuk még az opensource alternatíváját, a Natront, teljesen ingyenesen. A két szoftver megszólalásig hasonlít egymásra, a Natron alkotói sokat merítettek a Nukeból. Mindenképp jól jár az, aki a Natronban kezdi el a kompozitor pályafutását, hisz a megszerezett tudást szinte résmentesen használhatja majd később a Nukeban.
Magam is emiatt kezdtem el a Natront használni, azonban hamar rá kellett jönnöm, hogy sok téren kihívásokkal küzd, így számomra nehézkes volt benne a munka. Nem lebecsülendő persze a mögötte álló fejlesztőcsapat munkáját, de azért az érződik a produktumon, hogy folyamatosan fejlesztőhiánnyal küzdenek.
blender
Alternatívát nyújthat még a blender, hisz ebben a szoftverben többek között kompozitálhatunk is. Sajnos a program ez irányú tudása jócskán elmarad a komoly szoftverekétől, illetve meglehetősen lassú is ez a része, így véleményem szerint összetettebb feladatokhoz csak korlátozottan alkalmas.
Olyankor jöhet jól, mikor egyébként is blenderben dolgoztunk és csak pár apróbb változtatást akarunk eszközölni a nyers renderen. Egyéb esetekben jobban járunk, ha egy mulitlayer openEXR-be történt mentést követően külső szoftvert választunk. Maga a blender egyebekben nagyon szépen fejlődik, érezhető, hogy rengeteg nagy név támogatja már a Blender Alapítványt, nem kis összegekkel.
Véleményem szerint egyre több alkotó fog áttérni rá a közeljövőben, illetve talán még azt is megérjük, mikor megkerülhetetlenné válik majd a 3D terén, és ki tudja, talán még az egyéb funkcióit tekintve is fényes jövő elé néz. Magam, mivel főként blenderben dolgozom, elfogult vagyok, így többet nem is írnék erről. 🙂
DaVinci Resolve
S ezzel el is érkeztünk az írásom fő témájához, a DaVinci Resolve-hoz, mely értelemszerűen szintén elérhető Linuxra is, és mindenképp kivívta már a szakma elismerését a mögötte álló Blackmagic Designnal egyetemben. Az ausztrál cég honlapján Hollywood első számú utómunka megoldásaként aposztrofálják szoftverüket, és valóban, olyan nagy címek készültek a Blackmagic megoldásaival, mint pl. a Halálos Iramban 9., a Szörnyella, a The Walking Dead, az Alfa, a Vörös veréb vagy éppen a Támadás a fehér ház ellen 2., és a lista itt még nem ér véget.
A legjobb az egészben, hogy a cég alapprogramja a Davinci Resolve teljesen ingyenesen érhető el. Persze így nem használhatunk minden funkciót, de még az ingyenes verzió limitációival együtt is bőven alkalmas profi munkára. Akinek pedig a többi funkcióra is szüksége van választhat a DaVinci Resolve Studio vagy a Fusion Studio között. Mindkettő baráti $295*-os áron vásárolható meg. Míg utóbbi célirányosan a 2D és 3D kompozitálásra, VFX-re helyezi a hangsúlyt, addig az előbbiben egy komplexebb megoldást kapunk, videóvágási lehetőséggel, fusionnel, colorist tabbal, komplett audiostúdióval és még megannyi funkcióval. Bővebben itt és itt.
Ám nincsen rózsa tövis nélkül, meggyűlt azért a bajom egy-két dologgal. Egyrészt néhány esetben logikátlan a szoftver a megszokott megoldásokhoz képest, például nem volt egyértelmű, hogyan tudok egy alapnak számító merge node-ot plus módban használni, ám némi guglizgatást (valójában duckduckgózgatást, de ez meg hogy hangzik már) követően az ilyen dolgokra hamar fényt deríthet az ember. Másrészt viszont adódtak olyan problémák is, mikor a némi guglizgatás helyett jóval több guglizgatásra és némi agyalásra volt szükség, ilyenek például, hogy nem volt hang a Resolve-ban, nem látta a rendszeremen telepített összes betűtípust, illetve bizonyos klipek tartalma hol elérhető volt a timeline-on, hol csak a nagy feketeség fogadott.
Jöjjenek hát a megoldások, pontról pontra:
Nincs hang a DaVinci Resolve-ban
A Resolve közvetlenül az ALSA-t használja, viszont ha a rendszerünk Pulseaudiot használ, szükségünk lesz némi konfigolásra az átirányításhoz. A Resolve-val kapcsolatos Arch wiki azt javasolja, hogy hozzuk létre a /etc/asound.conf-ot a következő tartalommal a probléma megoldásához:
pcm.!default pulse
ctl.!default pulse
Nálam ez nem vált be, amiatt, amiről az Arch wiki itt nem tesz említést, hogy ha a ~/.asoundrc létezik, akkor azt fogja figyelembe venni a rendszer, nem pedig a /etc/asound.conf-ot, így utóbbiba hiába írunk bármit. Nálam létezett az .asoundrc, természetesen más tartalommal. Mire azonban rájöttem, hogy ez a probléma, addigra más helyen azt olvastam, hogy amennyiben rendszerünkön telepítve van a pulseaudio-alsa csomag, akkor nincs szükség kézi konfigolásra. Így hát töröltem mindkét fájlt (/etc/asound.conf és ~/.asoundrc) és a probléma meg is oldódott. Nyilván az Arch wikis megoldás is működött volna, ha csak az ~/.asoundrc-t törlöm, vagy épp ebbe írom a megfelelő tartalmat. Sok megoldás létezik. Azonban mivel a gépemen már fent volt a pulseaudio-alsa csomag, így a fenti verzió tűnt számomra a legkézenfekvőbbnek.
Nem minden betűtípus érhető el a Resolve-ból
A betűtípusokkal kapcsolatban azt találtam a neten, hogy a Windows felhasználóknak is gondot okoz, hogy nem látja a Resolve az összes telepítettet. Megoldásnak azt javasolták, hogy ne csak felhasználó, hanem rendszerszinten legyen telepítve a font és akkor látni fogja a Resolve. Ezen a vonalon kezdtem el gondolkodni.
Linux alól a felhasználó által felhasználói szinten telepített betűtípusok a ~/.local/share/fonts mappában találhatóak, a rendszerszinten telepítettek pedig a /usr/local/share/fonts könyvtárban (disztrónként eltérhetnek az útvonalak, Arch alapú disztribúcióknál az itt megadott elérési utak a jelenleg érvényben lévők). Ezek a mappák nem feltétlenül léteznek, ha még sosem másoltunk ide kézzel semmit. A csomagkezelőn keresztül telepített betűtípusok a /usr/share/fonts mappába kerülnek és ebbe kézzel nem is kellene belenyúlnunk (spoiler alert: megtettem).
Mikor először olvastam, hogy Windows alatt a felhasználó szinten telepített betűtípusok nem látszanak, megörültem. Minden általam épp használni kívánt betűtípust bemásoltam a megfelelő rendszerszintű helyre (/usr/local/share/fonts), letoltam egy fc-cache-t, de semmi. Minden más program látta az ide másolt betűkészleteket, a Resolve nem. Azt gondoltam, esetleg a régebbi alkalmazásoknak szükséges mkfontscale, mkfontdir parancsok kiadása is fontos lehet, ám az indexek helyi létrehozása sem segített. Megadtam az újonnan létrehozott könyvtárat FontPath bejegyzésként a xorg.conf-ban is, eredménytelenül, pedig az xset q paranccsal ellenőrizve már láttam az új mappát a rendszerszintű betűtípusok közt. Én láttam, a Resolve nem.
Végül arra jutottam, hogy a Resolve csak a /usr/share/fonts alatti betűket látja, így bármennyire is nem kellene ebbe a könyvtárba belenyúlni, muszáj leszek. Töröltem minden egyéb helyről az egyedi betűtípusaimat és a xorg.conf-ból az újonnan hozzáadott szakaszokat is. Ezt követően minden épp használni kívánt fájlt bemásoltam a /usr/share/fonts/TTF alá (mivel ttf-ek voltak), majd helyben kiadtam a mkfontscale és mkfontdir parancsokat az indexek frissítéséhez. Ezt követően a biztonság kedvéért még egy fc-cache-t is. Ezt követően végre Resolve-on belül is elérhetővé váltak azok a betűtípusok, melyeket épp használni akartam, csak egy fél délelőtt ment rá, hurrá.
A klipek tartalma hol látható, hol nem
A cikk írásának pillanatáig az utolsó probléma, amivel találkoztam az az eltűnő snittek esete, na nem Tóth Marival. Teljesen random volt, hogy mikor látom egy snitt tartalmát az edit tabon is, és mikor csak a fusionon belül. Többszöri indításra volt, mikor az egyik látszott, volt, mikor a másik. Látszólag értelmetlen és logikátlan módon. Van, hogy egy darabig működött, majd később ismét csak a Fusion tabon belülről volt látható, máshonnan (pl. edit, cut, color tab) nem. Pár napig szórakoztatott ez a jelenség, néha azt hittem, hogy az utólag megnövelt méretű compound klipen belüli snittekkel van probléma, de nem. Végül rá kellett jönnöm, hogy azokkal a klipekkel van gond, amelyek fusion csomópontjai között van kikapcsolt node.
Alapvetően azért szoktam csak kikapcsolni a node-ot és nem rögtön törölni, mert hátha később mégis úgy döntök, hogy még használni akarom. Nos, a Resolve ezt a non-destruktív workflow-t bugolással díjazza, így kénytelen voltam törölni a használaton kívüli csomópontjaimat. Azóta nincs ilyen problémám.
Zárszó
Remélem, segítségetekre voltak a fentiek, amennyiben nem szeretnétek lemaradni a jövőben hasonló tartalmakról, kérem, kövessetek be Facebookon. Végül figyelmetekbe szeretném ajánlani a Blackmagic másik nagy pozitívumát: rengeteg ingyenes oktatóanyag és tankönyv érhető el a honlapjukon, mindenképp érdemes vetni rá egy pillantást.
* a megadott árak a cikk írásakor érvényes árak, a későbbiekben változhat
Felhasznált fotók: pixabay.com, blakcmagicdesign.com, foundry.com, blender.org, arageek.com
Legutóbbi bejegyzések:
A streamer metaverzum megalkotása A metaverzumban mindig is nagy fantáziát láttam, mióta csak először hallottam róla. A legelső ötlet úgy 2020 táján …
A DaVinci Resolve és a Linux Szerencsére ma már Linuxra is egyre több profi szoftver érhető el kompozitálás és videóvágás terén is… …
Brachiosaurus 3D puzzle A 3D nyomtatás korunk egyik meghatározó újdonsága, és annak ellenére, hogy még gyerekcipőben jár, nagyon sok dolgot megváltoztatott. A …
– Toalett szekrény – Mikor a látványterv szüli a látványtervet, akkor még a látványtervező is elmosolyodik… A képek készítésénél a megrendelő azt …
